Épületenergetika

Épületenergetika

PDFNyomtatásE-mail

Ma már köztudott, hogy a CO2 kibocsátásért a lakások 40 százalékban felelősek.

Azt is tudjuk, hogy a magyar lakások dupla annyi fűtési energiát fogyasztanak, mint nyugat-európai átlag. Az Unió fejlettebb régióiban, az 1970-s évek olajválsága óta, már több évtizedes hagyomány a lakások fogyasztásának csökkentése és az erre irányuló állami támogatás.

Magyarországon ezzel szemben évekig az energiafogyasztás fenntartását támogattuk jelentős összegekkel, míg az energiafelhasználás csökkentésére ugyanezen összeg mindössze 0,02 százaléka jutott.

Gondolkodjon el mindenki, mit is teszünk például, mikor hideg napokon túl hűvösnek érezzük a lakást? Gyakorlott mozdulattal, feljebb tekerjük a termosztátot, vagy teszünk a tűzre. Nyáron pedig, mikor már túl melegnek érezzük a lakást, bekapcsoljuk a légkondicionálót. Gazdagok és lusták vagyunk, hisz pénzt költünk a kellemes klímára és a számunkra legegyszerűbb megoldást választjuk.

Ugyanakkor tudjuk, mit kéne tenni. Télen, amikor fázunk a szabadban, felöltözünk, hogy testünk ne veszítse el hőjét. Pedig megtehetnénk, hogy folyamatosan meleg italt iszunk, ezzel pótolva a hő veszteséget. Nyáron sem maradunk a napon, nem hűtjük magunkat jeges folyadékkal, hanem árnyékot keresünk, ahol kellemesebb.

Ugyanezt kellene tennünk házainkkal, csökkenteni a hőveszteséget, megvédeni a nyári túlmelegedéstől, kellően szigetelni. Különösen fontos a nyári hővédelem, az árnyékolás, hisz egy fokkal csökkenteni a lakás hőmérsékletét, dupla annyi energiába kerül, mint egy fokkal növelni.

A technikai ismereteink lehetővé teszik, hogy olcsó jó minőségű gépészeti megoldásokkal költségeinket szinten tartsuk:

  • Hőszivattyúk (geotermikus rendszerek, hőkicsatoló rendszerek)
  • Napkollektorok
  • Komplex kombinált hűtő/fűtő rendszerek
2013. január 07. hétfő, 13:43